A Karon hagyományosan jelentős volumenű az ipari megbízásokon alapuló, valamint az egyéb pályázati formában támogatást elnyert kutatási-fejlesztési tevékenység. Jelenleg és az előző évek során – az egyetemi Intézményfejlesztési Tervhez adott javaslatban már táblázatosan kimutatott – igen nagy számú témában folyt/folyik kutatómunka. Ezek között nagyobb arányt képviselnek az ipari szerződéses munkák. Emellett fontos kutatási támogatást nyújt az OTKA és egyéb pályázati forrás is. A vizsgált időszakban folyó kutatási munkák kumulált vállalási összegének a szaktanszék közötti eloszlása egyenletes képet mutat. A kar termelővállalatok felé végzett kutatási tevékenységéből származó bevétele 2006. évben 190 MFt volt, ami mellett még 150 MFt pénzeszköz átvételt jelentettek a különböző pályázatokon elnyert tematikus projektek. Ezek a – normatív állami finanszírozás mértékével közel azonos nagyságú – bevételek a kutatási témák végrehajtásán túl a kari infrastruktúra és eszközellátottság fejlesztését is szolgálják.
Alapvető perspektivikus kutatási területek:
Fémtartalmú vizes oldatok, iszapok kezelése, fémkinyerés, regenerálás. Nagytisztaságú fémek előállítása, Felületkezelés, fémtartalmú kloridos oldatok elektrolitikus kezelése, Modern hidrometallurgiai és pirometallurgiai eljárások, olvadékkezelés, fémtisztítás. Ipari tüzeléstechnika, alternatív energiahordozók (pl. biogázok) elállítása és vizsgálata, légköri környezetvédelem, NOx képződés vizsgálata, energiafelhasználási elemzések. Biomasszák ipari tüzelésének vizsgálata, hamuvizsgálat. Tűzállóanyagok vizsgálata. Áramlási modellezés. Kokszgyártás, koromkibocsátás vizsgálata, kinetikai modellezés, környezetvédelmi analitika, kohászati analitika, hulladékkezelési technológiák, környezet állapot értékelés, határfelületi jelenségek vizsgálata, szerves analitika, bio- üzemanyagok előállítása, biomassza energetikai hasznosításának kémiai vonatkozásai, kolloidkémiai kutatások. Hőkezelési és képlékenyalakítási folyamatok, modern anyag- és szerkezetvizsgálati módszerek, anyaginformatika. Kristályosodási jellemzők, átalakulási folyamatok fémekben, fémkompozitok, amorf fémötvözetek előállítása. Öntészeti technológiák, öntvény tulajdonságok, nyomásos öntés optimalizásása, öntészeti és metallurgiai folyamatok modellezése, műanyagok feldolgozása és fizikai vizsgálata, szilikátipari anyagtechnológia, porszerű anyagok előállítása, feldolgozása, kompozitok,…
Kutatási tevékenységünket igyekszünk kibővíteni a régióban szerveződő “Bay Zoltán” Nanotechnológiai Kutatóintézettel (BAYNANO) történő együttműködéssel. Több tématerületen igyekszünk bekapcsolódni az ott folyó kutatómunkába, pályázati tevékenységbe. Az intézettel közösen szervezzük és működtetjük az Anyagmérnöki MSc szakon a Nanotechnológiai Szakirányt.
A költségvetést kiegészítő bevételek a szerződéses munkákból (közvetlen tanszéki, MeAKKK irodán keresztüli, pályázati, szakértői, és egyéb K+F), valamint a szakképzési hozzájárulásból tevődnek össze. A kutatási témák jellegének megfelelően az egyetemi, a kari és a tanszéki rezsi, valamint egyéb jellegű elvonások után személyi, eszköz és anyagbeszerzési célokra a megbízási összeg kb. 40-50 %-ka jut. A Karra jellemző feltételek és kialakult szokásoknak megfelelően ezt a szabadon felhasználható rész kb. fele-fele arányban oszlik meg a személyi és a dologi-beruházási költségek tekintetében. A munkát irányító-végrehajtó kutatók-oktatók számára az anyagi ösztönzés általában nem az első szempont. Általánosan is jellemző a tudományos ambíciók, az egészséges kutatói kíváncsiság, valamint a munkaköri elvárások minél magasabb szintű teljesítéséhez köthető törekvés. Mindemellett, a köztudottan alacsony szintű közalkalmazotti javadalmazás többletmunkával szerzett jövedelemkiegészítése fontos tényező. Az elmúlt évtized folyamatos közalkalmazotti létszámleépítése mellett a tanszékek alapfeladatainak ellátásához is csak nehezen biztosítható a megfelelő munkaerő. Ez is ösztönzi a hallgatók és doktoranduszok bevonását a kutatómunkákba. Minden tanszék törekszik önállóan megszerzett projektekhez jutni. E mellett célszerű a Kémiai Tanszéket is becsatlakoztatni a szaktanszékek munkájához, hiszen az eredményeket igénylő szaktanszékeknek is előny az a tény, hogy a módszerfejlesztés a Tanszéken rendelkezésre áll. A karon belüli együttműködés továbbfejlesztésén túl, integrálódni kell a különböző egyetemi kutatási rendszerekhez is.
A költségvetést kiegészítő bevételek a szerződéses munkákból (közvetlen tanszéki, MeAKKK irodán keresztüli, pályázati, szakértői, és egyéb K+F), valamint a szakképzési hozzájárulásból tevődnek össze. A kutatási témák jellegének megfelelően az egyetemi, a kari és a tanszéki rezsi, valamint egyéb jellegű elvonások után személyi, eszköz és anyagbeszerzési célokra a megbízási összeg kb. 40-50 %-ka jut. A Karra jellemző feltételek és kialakult szokásoknak megfelelően ezt a szabadon felhasználható rész kb. fele-fele arányban oszlik meg a személyi és a dologi-beruházási költségek tekintetében. A munkát irányító-végrehajtó kutatók-oktatók számára az anyagi ösztönzés általában nem az első szempont. Általánosan is jellemző a tudományos ambíciók, az egészséges kutatói kíváncsiság, valamint a munkaköri elvárások minél magasabb szintű teljesítéséhez köthető törekvés. Mindemellett, a köztudottan alacsony szintű közalkalmazotti javadalmazás többletmunkával szerzett jövedelemkiegészítése fontos tényező. Az elmúlt évtized folyamatos közalkalmazotti létszámleépítése mellett a tanszékek alapfeladatainak ellátásához is csak nehezen biztosítható a megfelelő munkaerő. Ez is ösztönzi a hallgatók és doktoranduszok bevonását a kutatómunkákba. Minden tanszék törekszik önállóan megszerzett projektekhez jutni. E mellett célszerű a Kémiai Tanszéket is becsatlakoztatni a szaktanszékek munkájához, hiszen az eredményeket igénylő szaktanszékeknek is előny az a tény, hogy a módszerfejlesztés a Tanszéken rendelkezésre áll. A karon belüli együttműködés továbbfejlesztésén túl, integrálódni kell a különböző egyetemi kutatási rendszerekhez is.